Szakmai zsűri tagjai 2020
Becskeházi-Tar Judit
A RIROSZ önkéntese, 2014 óta Ellenőrző Bizottsági tagja, EURORDIS betegszervezeti delegált. Az EUROPLAN – Ritka Betegségek Nemzeti Terv szakértői csoport tagja, ahol a szakértői központok minőségkritériumai és működésfejlesztése, a diagnosztikai vizsgálatok minőségbiztosítása valamint az innovációmenedzsment témákat képviseli, mint betegszervezeti paneltag. Szakmai tanácsadóként támogatja a RIROSZ és tagszervezetinek szervezetfejlesztését, kapacitásfejlesztési stratégia-alkotást és a minőségfejlesztést. Regisztrált facilitátor és tréner, lean coach, közösségi média szakértő, ebbéli tapasztalatait a szervezet rendezvényein, műhelymunkák szervezésében, a Ritka Betegségek Világnapi eseményeken és a Mentőöv Sorstárkereső közösségi média csoportban és több, általa elindított zártan működő szakmai csoportban kamatoztatja.
Minőségügyi vezetőként, szakértőként, vezető auditorként széleskörű az élettudományokhoz és a szociális ágazathoz kapcsolódó szakmai referenciája. Mivel Judit maga is ritka beteg, és családjában többen is érintettek valamilyen ritka betegséggel, ezért a betegszervezetek és a szakma közötti hídépítés valamint a ritka betegen segítés, a ritkák ügyének népszerűsítése személyes elkötelezettsége. Publikációs jártassága révén a RIROSZ által kiadott Fehér holló ritkák lapjának, valamint a 2019-ben kiadott Ritkák c. évkönyvnek az önkéntes főszerkesztői feladatait bízták rá. Egyetemi óraadóként rendszeres meghívottja számos felsőoktatási intézménynek és egyéb szakmai konferenciának, fórumnak. 1998-2015-ig a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi karán és az Egészségügyi Menedzserképző Központnál az egészségügyi minőségfejlesztési szak egyik megalapítója, de a minőségmenedzsment nemzetközi oktatásában és kutatásában is részt vállalt (ELTE TÁTK Health policy and financing mesterképzés, Semmelweis Egyetem Gyógyszerésztudományi Kar gyógyszerészi szakképzés). Szakmai közéleti szerepet, társadalmi felelősségvállalást küldetésének tekinti, nemzetközi minőségügyi szervezetekben vezetőségi feladatokat lát el, maga is alapított több szakmai közösséget, fórumot, amelyek közül kiemelendő az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) Egészségügyi és Szociális szakbizottsági társelnökeként a Debreceni Egyetemmel közösen 2001-ben életre hívott Debreceni Egészségügyi Minőségügyi napok (DEMIN) tudományos konferencia-sorozat, ahol 2014-től helyet kapott a Ritka betegségek szekció is. Ezeken a fórumokon Judit állhatatosan szót emel a szakmai megújulásért, a digitális társadalmi kihívásokra, a globális környezeti és egészségügyi krízisre való felkészülés és szervezeti transzformáció érdekében, ennek kapcsán fordult a figyelme a generációs jellemzők és a neurodiverzitás, inkluzivitás kapcsolata felé. 2018-ban társalapító és üzletfejlesztési mentor lett Foodtech/MedTech területen működő startup vállalkozásokban. 2019 őszétől a Junior Achievent of Europe magyarországi parnerszervezete, valamint a European Institute of Innovation and Technology (EIT) Climate közös programjának a keretében tanácsadói, mentori szerepet tölt be középiskolás diákok és pedagógusaik üzleti és vállalkozásfejlesztési kompetenciájának fejlesztésében, az EIT Raw Materials program keretében pedig a felsőoktatásban tanuló diákokat mentorál startup vállalkozás elindítására és fenntartására pro-bono alapon. A program különlegessége Magyarországon, hogy a létrehozott diák-vállalkozásoknak nem csak ötletből prototípust, hanem piaci értékesítést, valós pénzforgalmat is kell bonyolítani.
Kuremszki Andrea
Közgazdász, coach, tréner, pályaorientációs tanácsadó. 2008-ban végzett mentálhigiénés szakemberként a Károli Gáspár Református Egyetemen, azóta szakmai tréningek és szervezetfejlesztés mellett tematikus személyiségfejlesztő, önismereti tréningeket vezet. Legfontosabbnak az erőforrások feltárását, mozgósítását tartja a gyors és tartós változásért.
Abban hisz, hogy a rejtett problémák felszínre hozása, főleg az ismétlődő helyzetek, jelenségek vizsgálata, megértése visz a megoldáshoz, a boldog élet felé.
2008. óta végez mediátor, közvetítői tevékenységet, az Igazságügy Minisztérium Közvetítői jegyzékében 2015. óta szerepel. (igazolványszám: 002325/1K001097),
15 évet töltött a gazdasági életben tanácsadóként, trénerként és operatív vezetőként - marketing, logisztika és humán kommunikáció területen.
Házas, férjével és három gyermekükkel él.
Prof. Dr. Molnár Mária Judit
A Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségének igazgatója, 2012-2015 között a Semmelweis Egyetem tudományos rektorhelyettese neurológiai, pszichiátriai, klinikai genetikai és klinikai farmakológiai szakvizsgákkal, valamint egészségügyi menedzser diplomával rendelkezik. 2011–ben szerezte az MTA doktora címet, 2012 óta egyetemi tanár. Nemzetközi tapasztalatait többek között Humboldt ösztöndíjasként Németországban és a McGill Egyetem vendégprofesszoraként szerezte. Klinikai és kutatói tevékenysége a ritka neurológia betegségekre fókuszál. Számos klinikai vizsgálat vezető vizsgálója, több gyógyszergyár tanácsadó testületének tagja, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Klinikai genetikai tagozatának elnöke, az European Academy of Neurology Neuromuscularis Paneljének társelnöke, a Ritka Neurológiai Betegségek Európai Referencia Hálózatnak a vezetőségi tagja. Az új típusú személyre szabott orvoslás nagyköveteként a genomikai diagnosztika és az orphan gyógyszerek fejlesztése állnak transzlációs kutatásainak fókuszában.
Nógrádi Tóth Erzsébet, a zsűri elnöke
egészségügyi szakújságíró
2017-től A Medicina Fórum egészségügyi szakmai projekt igazgatója, amely a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság stratégiai partnere.
2011-2016 A Figyelő egészségügyi szakújságírója, a Medicina rovat szerkesztője.
1998 - 2011 A Világgazdaság egészségügyi szakújságírója, a Medicina rovat szerkesztője.
1992 - 1997 A Népszabadság egészségügyi szakújságírója, a Medicina rovat alapító. főszerkesztője.
1987-1991 A Népszava egészségügyi és szociálpolitikai szakújságírója.
1983-1986 Az Egészségügyi Dolgozó és a Fogtechnikai szemle szerkesztőségének vezetője.
2000-ben alapította meg a Medicina konferenciát, amelyet évente szervez meg. A konferencián az egészségügyi-, a gazdasági-, a pénzügyi minisztérium vezető tisztségviselői, az egészségügyi szolgáltatók- és szakmai szervezetek, betegszervezetek, az egészségipar képviselői tartanak előadásokat az aktuális egészségügyi témákról.
2012-ben hívta életre az Egészségügyi Miniszterek csúcstalálkozóját.
2013-ban hozta létre az egészségügyi ágazatról szóló Medicina évkönyvet, amelynek alapító főszerkesztője. A kötetben az egészségügyi szolgáltatók és az egészségipar árbevételek és szakmai indikátorok szerinti rangsorát, elemző írásokat közölnek.
2015-től a Joint Venture Szövetség Egészségügyi Bizottságának tagja.
1996 óta a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Egészségügyi szakosztályának alelnöke, majd elnöke.
A Pacemakerrel élni című szakkönyv társszerzője.
Több egészségügyi szakmai könyvben publikált.
Számos szakmai díjjal ismerték el munkásságát.
Jelentősebb szakmai elismerések:
2001: Magyar Orvosi Kamara „Média díj” a publicisztikai munkásság elismeréseként.
2015: Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara „Hiteles Tájékoztatásért” díj
2017: Joint Venture Szövetség Arany Rózsa díj
2017: Hevesy György Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság Arany IZOTÓP Média díj
2019: Pécsi Tudományegyetem „A pécsi felsőoktatásért sajtódíj
Dr. Szócska Miklós
Dr. Szócska Miklós 1989-ben szerzett orvosi diplomát a Semmelweis Egyetemen, ahol a képzés ideje alatt - erős ellenzékiként - a diákönkormányzat vezetőjévé választották. Érdeklődése ennek hatására az egészségügyi menedzsment irányába fordult, ezért a diplomája megszerzését követően kollégáival együtt megalapította a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központját, melynek jelenleg is a vezetője. A menedzserképző kereti között a Harvard Egyetem John F. Kennedy Iskolájában Master of Public Administration diplomát szerzett, továbbá a Semmelweis Egyetemen változtatás menedzsment témában sikeresen megvédte doktori disszertációját. 2010 és 2014 között Egészségügyi Államtitkári pozíciót töltött be. Államtitkárként különösen nagy hangsúlyt fektetett a bizonyítékon alapuló konzultatív egészségpolitika meghonosítására és az egészségügyi dolgozók béremelésére, de legfőbb eredményeként mégis a népegészségügyi termékadó bevezetése, a dohányzás visszaszorítása, a kórházi rendszerek központosítása és az e-egészségügy megalapozása tekinthető. 2014-től újra az Egészségügyi Menedzserképző Központ, valamint a Digitális Egészségtudományi Intézet vezetője és oktatója, 2019-től az Egészségügyi Közszolgálati Kar (EKK) dékánja. Főbb kutatási és oktatási területei a hálózatelemezés, a vezetés és változtatásmenedzsment, a kríziskommunikáció, továbbá e-egészségügyi és BIGDATA megoldások.
